Tricia Levenseller: Daughter of the Pirate King- A kalózkirály lánya 1.
Mindenkivel történnek rossz dolgok. Az a legfőbb feladatunk, hogy felülkerekedjünk az ilyesmin. Ha pedig nem megy, hát hozzuk ki a legjobbat az adott helyzetből.
Tartalom:Bőven lesz még idő, hogy jó alaposan elagyabugyáljam, miután megszereztem, amiért jöttem.
A tizenhét éves Alosa kapitány titkos küldetésre indul, hogy megszerezze a legendás kincshez vezető ősi térképet. Szándékosan elfogatja magát az ellenséggel, ugyanis át akarja kutatni a hajójukat. Alosa könnyedén kifogna a könyörtelen kalózlegénységen, ha nem állna az útjába a fiú, aki elfogta – a meglepően agyafúrtnak bizonyuló és aljas mód jóképű elsőtiszt, Riden. Persze nincs mitől tartani, ugyanis Alosának van néhány trükk a tarsolyában, és egyetlen magányos kalózhajó nem állhat a kalózkirály lányának útjába.
Tricia Levenseller első regénye, A kalózkirály lánya, bővelkedik akcióban, kalandban, romantikában, sőt, még némi varázslat is keveredik a nyílt tengeren játszódó, magával ragadó történetbe.
Mindig is imádtam a kalózos történeteket, az általuk teremtett hangulatot avagy világot, amely telis tele van kalandokkal és rejtélyekkel. Ez a történet sem okozott számomra csalódást, hiszen olvastatja magát, tele van rejtélyekkel, kalandokkal, humorral és némi romantikával, ami igazán pikáns történetté alakítja az egészet. Imádtam Alosa és Riden humoros szócsatáit, harcait és a mélyebb beszélgetéseit, amelyek igazán egyedivé varázsolták a közöttük kibontakozó románcot. Érdekes volt olvasni azt, hogy hogyan nőhet fel egy kalóz gyermeke. Hány és hány próbán, megmérettetésen és kiképzésen kell átesnie, hogy megfeleljen az apjának. Az viszont tetszett, hogy minden ilyen megpróbáltatások ellenére mindkét főszereplőnkben megmaradt az emberség és talán még az empátia is. Azt hiszem ezek a nehéz idők egészen figyelemre méltó jellemet csiszolt belőlük. A főhősnőnk, Alosa erős, bátor és rejtélyes, ami az egész történet során körbelengi, mint valami varázs. Riden egy hatalmas szívű könyörületes kalóz, aki védelmezi és ápolja Alosát. Valamint nagyon tetszett a Kearan- Enwan páros, nagyom szórakoztató volt, a babonás tolvaj és lusta iszákos beszélgetései.
Összességében:
Imádtam az egész történetet, hiszen egészen egyedi és izgalmas. Remélem a folytatása is ilyen nagyszerű lesz! (És tényleg Alosa a női Jack Sparrow!)
Kedvenc idézeteim:
– A fájdalom egyszer elmúlik – feleli. – A halál viszont végleges.
– Mindenkinek vannak titkai. Mind védtelennek éreznénk magunkat, ha nem lehetnének titkaink.
Apám igyekezett kiverni belőlem az emberi élet iránt tanúsított empátiámat, és azt hiszi, sikerrel járt. A többség ezen az állásponton van. És bár bűntudat nélkül mészárolom a gonoszt, mások szenvedése éppúgy fáj nekem is, mint nekik. Fáj, de el tudom viselni. Olyanokkal is történnek rossz dolgok, akik nem érdemlik meg. Az élet megy tovább. Én is továbblépek. Mert ha más nem is, az biztos, hogy túl kell élnem.
Köszönöm, hogy elolvastátok!
Puszi,B!
Megjegyzések