Szerb Antal: Utas és holdvilág
A szerelemhez távolság kell, hogy a szerelmesek azon keresztül közeledhessenek egymáshoz. A közeledés persze csak illuzórikus, mert a szerelem valójában eltávolít. A szerelem polaritás- a két szerelmes a világ két ellenkező töltésű pólusa.
Tartalom:
Mikor döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét "csak úgy" a házasság jármába, ha nem a nászútján? Szerb Antal regénybeli utasa holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mellől, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, amely visszavonhatatlanul elveszett.A szökött férj arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lélek időgépén vissza lehet-e szállni a múltba, vajon torzónak maradt élet-epizódokkal kiteljesíthető-e a jelen, és megszabadulhat-e valamikor az ember énje börtönéből vagy hazugnak gondolt "felnőttsége" bilincseitől?
Véleményem(SPOILERT TARTALMAZ):
Egy csodálatosan és valóságosan megírt remekmű, melyben az író komoly témákat sorakoztat fel és boncolgatja azokat, azonban ezek nem veszik el a mű könnyedségét. A művet körüllengi a halál és halálvágy, de ettől függetlenül van nyitottság a jövőre, álmokra és azok megvalósítására az író pedig főként ezt állítja a középpontba. A főszereplőnk Mihály, aki nászútra érkezik Olaszországba Erzsivel, akivel időközben elszakadnak egymástól, ez pedig Mihályra felszabadító hatással van. Hiszen szereti Erzsit, de inkább kötelességének tekinti, mintsem társának. Nagyon tetszik, hogy olvashatjuk Mihály gondolatait, érzéseit, vágyait, beleshetünk gyermekkorába és láthatjuk a démonait. Valamint azt is megtudjuk egy Erzsinek felidézett történetmesélés során, hogy már próbált öngyilkos lenni. Valamint azt, hogy Mihályt folyamatosan kísérti a múlt és az, hogy nem találja önmagát, amit érdekessé tesz az, hogy pont a múltja egy kis darabkája ad majd neki útbaigazítást. Rendkívül izgalmassá teszi az egészet, hogy a többi szereplő vagy szellemalak, amik megjelennek mind-mind különc, de próbálnak beilleszkedni a normál életbe. Azonban ők is ott ragadtak a diákélet, a közös kalandok és a felnőtté válás küszöbén. Mihály is hiába felnőtt, mert inkább kamaszként viselkedik, hiszen ez az amire igazán vágyik. Arra a fiatal meggondolatlanságra, szabadságra, amit ifjú korában elszalasztott. (Ami rendben is van, hiszen mindenki vágyik erre a fiatal gondatlanságra.)
Összeségében:
Nagyon szerettem olvasni, hiszen igazán olvasmányos, elgondolkodtató és szórakoztató, de ettől függetlenül jelentős értékeket hordoz magában, melyet mindenkinek olvasnia kell!
Idézetek:
Az ember mániákusan, veszendően, a pokol és a halál határán vágyódik valaki után; keresi, kergeti, hiába, és az élete elsorvad a nosztalgiában.
Édes, a lélekben az ellentétek egymás mellett vannak. Nagy aszkéták nem hideg és szervtelen emberekből lesznek, hanem a legtüzesebbekből, azokból, akiknek van miről lemondaniuk.
- Semmi baja- mondta az orvos-, csak valami rettenetes kimerültség. Mit csinált maga, hogy ennyire elfáradt?
- Én? (...) Semmit. Éltem.
Egy csodálatosan és valóságosan megírt remekmű, melyben az író komoly témákat sorakoztat fel és boncolgatja azokat, azonban ezek nem veszik el a mű könnyedségét. A művet körüllengi a halál és halálvágy, de ettől függetlenül van nyitottság a jövőre, álmokra és azok megvalósítására az író pedig főként ezt állítja a középpontba. A főszereplőnk Mihály, aki nászútra érkezik Olaszországba Erzsivel, akivel időközben elszakadnak egymástól, ez pedig Mihályra felszabadító hatással van. Hiszen szereti Erzsit, de inkább kötelességének tekinti, mintsem társának. Nagyon tetszik, hogy olvashatjuk Mihály gondolatait, érzéseit, vágyait, beleshetünk gyermekkorába és láthatjuk a démonait. Valamint azt is megtudjuk egy Erzsinek felidézett történetmesélés során, hogy már próbált öngyilkos lenni. Valamint azt, hogy Mihályt folyamatosan kísérti a múlt és az, hogy nem találja önmagát, amit érdekessé tesz az, hogy pont a múltja egy kis darabkája ad majd neki útbaigazítást. Rendkívül izgalmassá teszi az egészet, hogy a többi szereplő vagy szellemalak, amik megjelennek mind-mind különc, de próbálnak beilleszkedni a normál életbe. Azonban ők is ott ragadtak a diákélet, a közös kalandok és a felnőtté válás küszöbén. Mihály is hiába felnőtt, mert inkább kamaszként viselkedik, hiszen ez az amire igazán vágyik. Arra a fiatal meggondolatlanságra, szabadságra, amit ifjú korában elszalasztott. (Ami rendben is van, hiszen mindenki vágyik erre a fiatal gondatlanságra.)
Összeségében:
Nagyon szerettem olvasni, hiszen igazán olvasmányos, elgondolkodtató és szórakoztató, de ettől függetlenül jelentős értékeket hordoz magában, melyet mindenkinek olvasnia kell!
Idézetek:
Az ember mániákusan, veszendően, a pokol és a halál határán vágyódik valaki után; keresi, kergeti, hiába, és az élete elsorvad a nosztalgiában.
Édes, a lélekben az ellentétek egymás mellett vannak. Nagy aszkéták nem hideg és szervtelen emberekből lesznek, hanem a legtüzesebbekből, azokból, akiknek van miről lemondaniuk.
- Semmi baja- mondta az orvos-, csak valami rettenetes kimerültség. Mit csinált maga, hogy ennyire elfáradt?
- Én? (...) Semmit. Éltem.
Köszönöm, hogy elolvastátok!
Puszi, B!
Megjegyzések