Samantha Harvey - Nyugati szél

 Természetünknél fogva hajlandóak vagyunk tagadni mindazt, ami ijesztő, ám ez nem vall bűnös természetre, sem butaságra. Nincs a tudatnak egy derűs, optimista része, amely folyton azt reméli, hogy amit tudunk, az nem igaz?

Sziasztok!

Gyönyörű kívűl és rendkívüli belül. Elkalauzol egy titkokkal teli komor világba, amelyben egyszerre igaz és hamis minden.

Tartalom:

Hit, morál és az emberi természet örök ellentmondásai. 

15. század, Anglia, Somerset megye. Oakhamet, ezt a kis falut széles folyó vágja el a világtól, még hídja sincs. Húshagyókedd hajnalán egy férfi holttestét sodorja partra a víz. Nem tudni, baleset, öngyilkosság vagy gyilkosság történt. 
A falu lelkésze, John Reve, gyóntatóként ismeri hívei életét, de vajon képes lesz kideríteni, mi okozta a falu leggazdagabb és legszorgalmasabb embere, Thomas Newman tragédiáját? 
Napról napra haladunk visszafelé az időben az áldozat halálának pillanatáig. A történetet a lelkész meséli el, aki türelmes pásztora tévelygő nyájának, de neki is vannak sötét titkai…

Véleményem:

Talán még sohasem olvastam olyan könyvet, amelyben az események bemutatása fordított időrendben lettek volna bemutatva. Egyszerre volt izgalmas és nagyon érdekes. A regény négy nap eseményeit foglalja magába, visszafelé haladva az időben. A gyönyörű borító ellenére a történet felettébb komor hangulatú. Viszont gyönyörű leírások találhatóak benne, amelyeknek köszönhetően szinte láttam magam előtt Oakham életét, a tájakat, a folyót a beszakadt híddal, és éreztem a füstös szagokat, a ködöt és nyirkos hideget. Az elbeszélő a falu lelkésze, aki fiatal kora ellenére nem újító elme. Ellentétes érzelmeket viseltet a híd építésével kapcsolatban. A mű középpontjában a falu legtehetősebb emberének halála áll, aki tragikus és titokzatos körülmények között vesztette életét. Ami hihetetlen, hogy megölését ketten is magukra vállalják. De vajon ki ölhette meg valójában? Egyáltalán megölte- e valaki? Vagy talán egy szerencsétlen baleset volt vagy talán öngyilkosság? De miközben tanúi lehetünk a különös vallomásoknak, többek között a boldogság, az igazságosság és az irigység témáját is érinti a könyv, sőt felvet egy nagyon érdekes kérdést is, vajon szükség van- e közvetítőre Isten és ember között? Minden attól függ, hogy honnan nézzük, egyszerre igaz és hamis minden. A hangulata, a stílusa, a történetvezetése egészen kivételes. Mélysége és rendhagyó újszerűsége magával ragadó. 

Érdekes élményt nyújtott számomra, hiszen ez egy nem mindennapi történet, nem mindennapi kérdésekkel. Bátran ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik szeretnek belevágni új dolgokba!

Idézetek:

- Isten miért adott nekünk társakat. - kérdeztem - Miért akarja, hogy szeressük egymást, és szükségünk legyen egymásra? Az állatok miért gyűlnek egy csoportba a mezőn, amikor a mező elég nagy, és külön - külön is elférnének rajta? 

- Az élet elég magányos, atyám, ezért.

Ki az, aki mindig elveszi valakinek az életét? Természetesen a halál. Maga a halál a gyilkos, a születés pedig a tettestársa. Az ember azért hal meg, mert úgy született, hogy idővel meghaljon. Megfullad, beteg lesz, vagy szerencsétlenség éri, ezek mind Isten gyilkosai. Ugyan mit tehetne ez ellen bármelyikünk is?

Köszönöm, hogy elolvastátok!

Puszi, B!