Papp Diána - A vasárnap délutánok lélektana

Egy pillanatra megállt a világ velem, és én kiszálltam.

Sziasztok!

Egy rendkívül bátor nő történetéről fogok írni, aki bebizonyítja, hogy bizony sohasem késő változtatni a jelen helyzetünkön, ha nem vagyunk benne boldogok. A regény végére megértettem, hogy az életben a legfontosabb önmagunk boldogsága és megbecsülése!

Tartalom:

A kétgyermekes, frissen elvált Zsuzsi épp most múlt negyvenéves. Örül, hogy végre őszintén szembenézett magával és büszke rá, hogy kellően erős volt, és végre elérte a vágyott szabadságot. Ám a hétköznapjai a válás után sem változtak. Az élete a gyerekek és a munka körül forog, pörög a mókuskerék és ő még mindig nem találja magát, a lányt, a nőt, akit valahol, talán húsz éve elveszített. Nyugalomra vágyik, arra, hogy legyen ideje feldolgozni a negyvenedik születésnapot, és átgondolni a jövőt. 

Amit akár máshol is elképzelhetne… Mondjuk, Olaszországban?

Ekkor akad a kezébe egy hirdetés, miszerint egy olasz városka még fizetni is hajlandó, ha valaki odaköltözik. Miért is ne vágna bele? Mit veszíthet, és mit nyerhet, ha mindent maga mögött hagy?

Zsuzsi kapott egy második esélyt, mégpedig az egyszerűbb, lassúbb, őszintébb létezésre, ahol minden nap a vasárnap ígéretét hordozza magában. 

Vajon tud-e élni a lehetőséggel? Megtalálja-e új hivatását, megkapja-e gyerekei bocsánatát, az új szerelmet?

Véleményem:

Ez az első könyv, melyet az Írónőtől olvastam, de azt kell, hogy mondjam nagyon tetszett. Rendkívüli történet ez egy negyvenes éveiben járó nő újrakezdéséről, önmaga megtalálásáról és az azokkal járó nehézségekről. Zsuzsi útja nem mindig volt felhőtlen, de nagyszerű együtt haladni vele a boldogság, a kiteljesedés felé. Tetszik, hogy nem hibátlan karakter, ő is hibázik és elbizonytalanodik, és ez az ami miatt könnyen lehet azonosulni vele. Tetszett, hogy váltakoznak az olaszországi napok és a lányának íródott levelek, így igazán dinamikus és harmonikus volt az egész. Az e-mailek segítségével betekintést nyerhetünk abba, hogyan lesz szerelmes , majd idővel szülő, később pedig  azt, hogy hogyan hidegülnek el egymástól a férjével. Érdekes, mégis szomorú volt olvasni ezt a folyamatot. Okul a hibáiból és ezáltal mi olvasók azt az üzenetet kapjuk a könyvtől, hogyha megrekedsz  az életben, ne add fel, mert van kiút. Valamint megtanít értékelni az élet apró örömeit, ami lássuk be igencsak fontos.

Csak ajánlani tudom ezt a könyvet azoknak, akik úgy érzik megrekedtek és kell egy kis löket ahhoz, hogy továbbgördüljenek vagy épp más útra térjenek.

Idézetek a könyvből:

Ha az élet citromot ad, készíts belőle limoncellót!

Olyan sokáig tartott, mire rájöttem, hogy mindig van újrakezdési lehetőség. 

Köszönöm, hogy elolvastátok!

Puszi, B!